| |
Az állatkert megszületik
Csakúgy, mint sok más vidéki városban, Szegeden is felmerült
a gondolata egy állatkert létesítésének az 1960-as években. A város
felsőoktatási intézményeinek nagy múltra visszatekintő biológus képzése
csak tovább erősítette az igényt, amely azonban sokáig csak terv szinten
maradt. A szóba jött helyszínek a Füvészkert és a Tisza közötti szabad
terület, az újszegedi Liget, illetve a Sancer-tavak környéke voltak.
Végül is az utóbbi területen indult meg a 80-as években – hivatalos
engedély nélkül, társadalmi munkában – az állatkert létesítésének
folyamata. Diákok, egyetemi tanárok létrehoztak egy karámot a területen,
ahol őzeket és vaddisznókat tartottak.
Végül 1985. december 5-én született
meg a Szegedi Városi Tanács határozata, amely a Vidámpark részeként
létrehozta az intézményt. A határozatot tett nem követte, gyakorlatilag
kiadások nélkül, pusztán társadalmi munkából, bontásokból, cégektől,
iskoláktól kapott anyagokból indult meg az építkezés. A Vadaspark ekkor
még gyakorlatilag "féllegálisan" működött. 1985-ben az állatgyűjtemény
mindössze 3 majomból, pár őzből és vaddisznóból, valamint egy
óriáskígyóból állt. 1989-re a számuk szépen gyarapodott. 1989. január
1-től önálló intézmény lett a Vadaspark, ugyanezen év májusában,
Gyermeknapon, május 28-án nyitotta meg a kapuit - immár hivatalosan is -
3-4 hektáros bemutatóval.
 |
|
1987. augusztus 20. - a nem
hivatalos megnyitó (Hornok Tibor fotója) |
Vadaspark vagy állatkert?
Több olyan vadaspark is van az országban, amely csak nevében
az, hiszen egzotikus állatokat is bemutató, igazi állatkert. Ide
tartozik a szegedi is, ahol kezdetben komoly szakmai vita volt arról,
vajon európai vadakon alapuló vadaspark jellegű maradjon, vagy nyisson
az egzotikus különlegességek felé? A vita hamar eldőlt, és a sikerünk
azt mutatja, helyes irányt választottak az elődeink.
Első évek
Bár kezdetben viszonylag szegényes volt az állatállomány, az
rohamosan bővült. Méghozzá azon szemlélet szerint, amely ma is
meghatározó a Vadaspark gyűjteményét tekintve: kifejezetten ritka,
veszélyeztetett állatok bemutatása lett a cél, földrajzi elterjedés
szerint csoportosítva őket. Ezen felfogás összhangban állt az akkor
világszerte megújuló állatkert szemlélettel, és lehetővé tette, hogy a
Vadaspark hamar bekapcsolódjon a nemzetközi állatkerti vérkeringésbe.
A földrajzi bemutatók kialakításának első állomása a
Dél-Amerika terület kiépítésével kezdődött, amely 1994. májusában nyílt
meg, amelynek avatásán a perui és az ecuadori nagykövet is jelen volt. A
nemzetközi fajmegmentési programokban való első jelentős részvétel a
karmosmajmok kapcsán kezdődött meg, az elért sikerek révén hamar
nemzetközi hírnévre tett szert az intézmény.
 |
 |
| |
Az oktatás, mint a modern
állatkertek egyik fő feladata, szintén nagy hangsúlyt kapott a
kezdetektől fogva. A város támogatásával épült fel a zooiskola
faépülete 1993-ban (a mai Terrárium ház). Az intézményt - magas
színvonalú oktatási-nevelési munkájának elismeréseként - a
Környezet- és Természetvédelmi Minisztérium 1993-ban
Környezetvédelmi Oktatóközponttá nyilvánította. |
Egy különleges állatkert
A legfiatalabb: a hagyományos, önkormányzati tulajdonban
lévő állatkertek közül a szegedi a legfiatalabb.
A legnagyobb: a hazai állatkertek közül a legnagyobb
területen a Szegedi Vadaspark fekszik, közel 45 hektáron. Ezen nagy
területnek egyenlőre még csak egy része épült be, így a fejlesztéseknek
nem szab határt az állatkert kerítése…
A ritka állatok kertje: a Vadaspark a kezdetektől fogva
elsősorban a ritka, veszélyeztetett állatok tartását tűzte ki célul. A
története során számos olyan különleges állatot mutatott be, amelyek még
Nyugat-Európában is ritkaságnak számítanak.
A fajmegmentési programokban való részvétel: hazánk
állatkertjei közül Szegeden volt, és most is a legnagyobb azon fajok
aránya, amelyeket nemzetközi fajmegmentési program (EEP, ESB) keretében
tartanak.
Állatok tágas kifutókban: a kezdetektől a természetszerű
elhelyezés volt a bemutatók kialakításának fő szempontja. Ekkora és
ilyen természetes kifutókkal jó darabig csak Szegeden találkozhattak a
magyar állatkertlátogatók.
A természetvédelmi mentőközpont: a Szegedi Vadaspark
fogadja a legtöbb vadon sérült, elárvult, vagy éppen a határon
elkobzott, jogtalanul tartott védett állatot. Ezek száma félezer is
lehet évente. 2001-ben a Vadasparkot Pro Natura Emlékplakettel tüntette
ki a Környezetvédelmi Minisztérium - állatkertek közül egyedüliként.
Zoopedagógia: már a kezdetektől fogva a legfontosabb
feladatunk a nevelés és oktatás. Itt rendeztek elsőként zoopedagógiai
konferenciát, sőt, az első főállású zoopedagógus (állatkertben dolgozó
pedagógus) is itt dolgozott a hazai állatkertek közül.
Állatkerti gondozóképzés: hazánk egyetlen állatkerti
gondozó képzésének a Szegedi Vadaspark ad otthont.
A fejlődő állatkert
A Szegedi Vadaspark fiatalsága okán többnyire korszerű
tartóhelyekkel rendelkezett, de voltak itt is elavult ketrecek,
amelyeket mielőbb fel kellett váltani, ahogy az állatkerti szemlélet, a
látogatók elvárásai is változtak. Emellett megszületett egy rendelet,
amely az állatkertek működését szabályozta, egyben meghatározta a
férőhelyek minimális méretét is. Ezen feltételeknek 2006. december 31-ig
kellett megfelelnie a hazai állatkerteknek.
Emellett nagy gondot jelentett a házak hiánya, ahol a
nagyobb termetű, trópusi állatokat megfelelően el lehetne helyezni, és
ahová a látogatók télen is bemehetnének. A természetvédelmi
mentőtevékenység egyre inkább meghatározóbbá vált, szükség volt egy
korszerű befogadóközpontra. A zoosuli is „zsugorodott” az igények
növekedésével, a magas színvonalú oktató-nevelő munka feltétele egy
korszerű oktatóház felépítése volt.
Jórészt állami és önkormányzati forrásokból indulhatott meg a
Vadaspark korszerűsítése, melynek révén évről évre egy-egy újabb épület
került átadásra. Ezen fejlesztések következtében a Szegedi Vadaspark
megőrizte előkelő helyét a honi állatkertek rangsorában, továbbra is a
legkorszerűbbek egyikének számított.
Fejlesztési kronológia:
2000 - Papagáj ház és röpde, japán makákó kifutó
2002 - Hópárduc és hiúz kifutók
2003 - Régi majomház felújítása, erdei kutya kifutó
2004 - Ázsia-ház (gibbon, sörényes makákó)
2005 - Dél-Amerika-ház (tapír, pókmajom, bőgőmajom, kapibara)
2006 - Oroszlán-ház
- Természetvédelmi mentőközpont
és karanténházés karanténház
- Természetvédelmi Oktató
Központ
- Dél-Alföldi Tanya
- Madagaszkár Ház
2007 - Jaguár-ház és kifutó, Terrárium-ház felújítása
2008 - új Főbejárat, Afrika-ház (gepárd, cerkóf, tompaorrú krokodil,
pintyröpde), rozsomák kifutó
2009 - Szibériai tigris és kínai párduc kifutók
2010 - Farkas, vidra, aranysakál kifutók és madárröpdék, hangyász és
pókmajomkifutók
A jelen és a jövő állatkertje
A Szegedi Vadasparkban az elmúlt években jelentősen nőtt a
látogatók száma, köszönhetően a folyamatos fejlesztéseknek, és a
ritkaságuk mellett népszerű állatokkal is egyre gazdagodó
gyűjteményének. Sokáig évente kb. 100 ezer látogatója volt az
állatkertnek, 2004. óta ez a szám folyamatosan növekszik, sőt, 2008-ban
már a 171 ezret is meghaladta.
Az állatlétszámot tekintve (kb. 140 faj 650 egyede) - a hazai
állatkertek viszonylatában – közepes méretű állatkertnek számít a
szegedi, de ha a tartott fajok természetvédelmi értékét, ritkaságát
tekintjük, ma is élen állónak számít. Az itt tartott fajok negyedét
nemzetközi fajmegmentési program keretében tartja a Vadaspark, amely
szintén kimagasló arány.
2009. májusában kerültek átadásra a szibériai tigris
és kínai párduc bemutatók. A fejlesztések azonban nem állnak le. Az
afrikai területet zsiráf és zebra házakkal, és hozzá tartozó kifutókkal,
valamint pápaszemes pingvin bemutatóval tervezzük bővíteni. Az európai
állatok területe szintén gazdagodik, európai farkas, aranysakál, vidra,
siketfajd és bagolybemutatók várják majd a látogatókat. Szintén egy
korszerű játszótér megvalósítása. Természetesen, ezek csak a legnagyobb
volumenű fejlesztések, sok más kisebb-nagyobb meglepetés fogja még várni
a Vadaspark hűséges látogatóit.
Forrás: hivatalos honlapja
Zoo Szeged
- tartalmazza képek
(2010)
|
|
